Sziasztok!
Egy ideje már befejeztem a
történetet, és mindenképpen szerettem volna néhány szót búcsúképpen itt hagyni,
hogy ne legyen lezáratlan se a történet, se a blog.
Még most, hónapokkal később is hiányérzetem van a
Nightmare-t illetően. Örülök, hogy a végére értem, mert bevallom, néha nagyon
nem volt kedvem írni, amit ti is tapasztalhattatok, amikor éveket kellett várni
a 3. évadra. Oké, nagyrészt az időhiány is közrejátszott, de voltak pillanatok,
amikor untam az írását, és szerettem volna lezárni az egészet, belekezdeni
valami újba – és igazság szerint bele is kezdtem, lásd: pl. Moonlight, Broken Souls.
Ez érthető, hiszen egészen hét éven át írtam, kisebb-nagyobb
megszakításokkal.
De most, a végére érve azért kicsit hiányzik. Minden nyűg
ellenére szerettem írni, szerettem ötletelni, és alig vártam, hogy a legújabb
fejezeteket megosszam veletek. Nehéz megválni tőle, és csak most, hogy már egész,
kerek a történet érzem igazán azt, hogy vége, hogy tényleg vége. Büszke vagyok erre
a trilógiára, minden hibájával együtt. Utólag visszaolvasva tudnék min
javítani, rengeteg hibát találtam benne, de meghagyom így, ebben a formában. A
Nightmare a leghosszabb írásom, amit nem hiszem, hogy valaha túl fogok
szárnyalni, vagy egyáltalán meg akarok-e ezzel próbálkozni.
Furcsa belegondolni, hogy 18 éves voltam, amikor elkezdtem
ezt írni. Emlékszem, akkoriban készültem az érettségire, és nagyon nehezen
tudtam a tanulásra koncentrálni, mert a fejem folyton tele volt gondolatokkal,
ötletekkel, amiket mindenképpen papírra akartam vetni. Arra is emlékszem, hogy
anno a gportalos személyes honlapomat ugyanazon a napon zártam le, mint amikor
a Nightmaret elkezdtem írni. (Ne kérdezze senki, ez hogyan jutott hirtelen
eszembe xD)
Most, hogy hét évvel később befejeztem, ez az egész
egyáltalán nem tűnik hét évnek. Mintha csak tegnap lett volna, hogy elkezdtem. Ah,
tényleg annyira furcsa érzés. Egyszerre érzek egy kis keserűséget, ugyanakkor
hatalmas megkönnyebbülést.
Szóval... szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki
olvasta a történetet, aki velem együtt végig követte a karakterek életét és aki
velem együtt izgult, hogy mi fog megint éppen kipattanni a fejemből. Köszönöm
mindenkinek, aki hozzájárult valahogy a történet alakulásához, és ahhoz, hogy
jobb legyek, akár azzal, hogy kijavította a hibáimat, akár azzal, hogy
véleményt írt. Köszönöm azoknak is, akik esetleg később fogják olvasni a
történetet, és akik esetleg ekkor is hagynak maguk után véleményt, kommentet,
legalább annyit, hogy elolvasták a történetet. Köszönet mindazoknak, akik
bárhogyan is, de kapcsolódtak a Nightmare-hez. Tényleg nem tudom szavakkal
leírni, mennyire hálás vagyok és büszke arra, hogy ezt végig vittem. Olyan jó
érzéssel tölt el, és boldoggá tesz. ^^
Mielőtt azonban végleg elbúcsúznánk egymástól....
Érezhettétek, hogy a 3. évad félig-meddig lóg a levegőben a
befejezést illetően, és megérdemelne egy folytatást. Plusz emlékeztek, hogy
írtam az érdekességekhez, hogy a történetnek lesz spin-off folytatása.
Nos, örömmel jelentem, hogy a vártnál korábban (ami 2021
márciusa lett volna) sikerült a végére érnem, így a
Nightmare folytatásának új megjelenése:
2021. január elseje lesz!
A történet a Cseresznyevirág Fogadó nevet viseli, és a
blogját már el is hoztam nektek, amit az alábbi linket tekinthettek meg:
Írtam összefoglalót a Nightmare évadairól, hogy egy kicsit
felelevenítsétek a történéseket. A szereplőbrigádtól sajnos teljesen megváltam,
egyedül csak Minseo maradt meg. Azonban, hogy kik lesznek az új karakterek, azt
majd a történet során folyamatosan meg fogjátok ismerni ;)
Egy szó, mint száz: Köszönök mindent, és remélem, ti is jól
éreztétek magatokat a történet olvasása közben, remélem, ti is annyira
élveztétek, mint én.
Most pedig irány a Fogadó, egy új élet, megannyi új
kalanddal fűszerezve. Tartsatok velem, nem fogjátok megbánni. 😊
(Búcsúzóul itt hagyok egy integető Eungyeolt... le se tagadhatnám, hogy ő volt a kedvenc szereplőm xD)
